Mint érző lények, az életünk során rengeteg érzelmet megtapasztalunk. Mindannyian éreztük már magunkat különféle történések vagy események hatására szomorúnak, vidámnak, izgatottnak, csalódottnak, és még sorolhatnánk. Az, hogy a környezetünkben történő eseményekre különböző érzelmekkel reagálunk, az teljesen normális és természetes dolog.
Ha a hullámok össze is csapnak a fejünk fölött, de mi mégis próbálunk pozitívak maradni, akkor is előfordul néha, hogy a dolgok egyszerűen csak felgyülemlenek, és túl soknak találjuk őket. Ilyenkor sokszor úgy érezzük, hogy nem bírjuk tovább a terheket, elcsüggedünk és szenvedésnek éljük meg az életet, a dolgok pedig csak egyre nehezebbé válnak. Aztán egyszer csak ott terem egy barát, vagy megnézel egy motivációs videót, ahol egy YouTube influencer annyit mond nekünk, hogy “fel a fejjel, csak pozitívan!” Még ha jóindulatból is, de, lehet-e káros az, amikor valaki motiválni vagy felvidítani próbál minket életünk egy-egy nehezebb napján?
Mi az a mérgező pozitivitás? (Toxic positivity)
Biztosan előfordult már veled, hogy a problémáddal egy barátodhoz vagy családtagodhoz fordultál, az illető pedig megpróbált meggyőzni arról, hogy a “helyzet nem is annyira rossz, mint ahogy te látod”, vagy, hogy “csak rázd meg magad és lépj tovább”, esetleg, hogy “ahelyett, hogy panaszkodsz inkább lennél hálás azért, amid van”. Ha bármikor is ezekben a szituációkban nem érezted magad igazán megértve, akkor tudd, hogy ez a mérgező pozitivizmus egyik jele.
A mérgező pozitivitás különféle technikákat és eszközöket használ arra, hogy ne vegyünk tudomást, elutasítsuk, vagy éppen elferdítsük a valóságot valamilyen probléma okán kialakult érzelmeinkkel kapcsolatban. Ezeket használhatod önmagaddal szemben úgy, hogy pozitív megerősítéseket ismételgetsz még akkor is, ha mélyen legbelül nem érzed őket hitelesnek, például “én igenis boldog vagyok”, miközben a sírógörcs kerülget. De megtapasztalhatod ezeket egy másik személy által is, amikor például azt mondja neked valaki, hogy “csak maradj pozitív”, és részéről ennyivel meg is van oldva a problémád.
Fontos hangsúlyozni, hogy a pozitív szemlélet és hozzáállás akár magad, akár mások felé rendkívül fontos és természetesen jóindulatból ered! Mindenki boldog akar lenni, és mi mindannyian segíteni akarunk azokon, akik közel állnak hozzánk. Viszont amikor valaki eláraszt minket üres és elkopott pozitív szavakkal („minden rendben lesz!; „Fel a fejjel!”; stb.) amikor mi igenis sz@rul érezzük magunkat, akkor sokszor úgy érezzük, hogy egyedül vagyunk, ráadásul a problémáink is teljesen jelentéktelenek a másik ember számára. Ilyenkor nem érezzük magunkat igazán megértve, és az amúgy teljesen természetes érzelmek megélése helyett (szomorúság, harag, csalódottság, sb.) megpróbáljuk besöpörni a helyzetet egy “pozitív szőnyeg” alá.
Néha mindenki hajlamos átlesni a ló másik oldalára és “túladagolni” a pozitív gondolatokat, még ha nem szándékosan is. Legyen az illető egy személyi edző, fitnesz coach, táplálkozási tanácsadó vagy csak egy jó barát, családtag. Viszont, ha túllépjük az egészséges határt, akkor az alábbi nehézségeket okozhatjuk mind annak, akinek próbálunk segíteni, mind saját magunk számára:
Elvesszük a lehetőségét annak, hogy átéljük/megéljük (és ezáltal vélhetően könnyebben fel is dolgozzuk!!!) az adott problémát/veszteséget/bosszúságot. Ezáltal pedig még elveszettebbnek fogjuk magunkat érezni, mint korábban.
Kétkedni fogunk a saját megérzéseinkben és kétségbe fogjuk vonni azt, amit valójában érzünk.
Azt tanítjuk magunknak, hogy hogyan nyomjuk el a saját érzelmi reakciónkat, ezáltal viszont kevesebb lehetőségünk lesz megtanulni, hogyan legyünk képesek egészségesen feldolgozni a problémát.
Szándékosan nem akarunk majd tudomást venni a valóságban létező problémákról, amelyek így csak egyre rosszabbá és bonyolultabbá válnak, ahogy mondani szokás: nem oldódnak meg maguktól. Ettől pedig csak még inkább „bűnösnek” fogjuk érezni magunkat. Még ha próbáljuk is tovább palástolni pozitivizmussal a valós érzelmeinket egyre jobban hozzá fogunk szokni ehhez a fajta érzelmi manipulációhoz, vagyis a „szőnyeg alá söpréshez”.
Lehet, hogy miközben ezeket a sorokat olvasod, már magadra is ismertél. Ilyen az, amikor megjelenik a kis „motivációs guru” a fejedben, aki folyamatosan azt mondogatja, hogy “ami megtörtént, az meg volt írva” vagy, hogy “a legjobb formában vagyok”, esetleg “akkor sem engedem bevonzani” miközben te tudod, hogy baromira kialvatlan/másnapos/fáradt/kifacsart/túlhajszolt állapotban vagy.
Gyakran úgy érezzük, hogy ha folyamatosan és elégszer ismételgetjük vagy hallgatjuk meg az ilyenfajta motivációs szövegeket, akkor egyszer azok majd valósággá válnak és a dolgok menete magától megváltozik, a problémák pedig maguktól megoldódnak. Viszont a valóságban ezek a technikák csak csökkenteni fogják annak az esélyét, hogy tanuljunk saját magunkról és, hogy ezáltal fejlődjön a személyiségünk.
A mérgező pozitivizmus a sportban és az egészséges életmód terén is megtapasztalható. Tipikusan ilyen a “ha nekem sikerült, neked is sikerülnie kell”, “no pain, no gain”, “nem lehet sz@r napod” vagy “a kudarc az nem egy választási lehetőség”; illetve gyakran láthatunk ilyet – és vitathatatlanul jó szándékból eredően – az edzőtermek falain is. Az összes ilyen és ehhez hasonló kifejezés sokszor csökkenti az illető azon képességét, hogy az élet nehézségeiből tanuljon, fejlődjön és előbbre lépjen. Fontos kihangsúlyozni, hogy mindenki másképp él és tapasztal meg bizonyos nehézségeket; ahogy nincs tökéletes edzésterv, ami mindenki számára egyformán működik, ugyanúgy nincs egy bizonyos tökéletes pozitív technika sem, ami segít a problémákkal megküzdeni és azokat feldolgozni.
A munka terén egy tipikus példa a mérgező pozitivizmusra az a fajta vállalkozói szellem, ami azt sugallja, hogy minimális energia befektetéssel gyorsan meg tudsz gazdagodni és utána többé dolgoznod sem kell, mert a passzív bevételi forrásod mindent biztosít majd a számodra. Magyarul, miközben dől a pénz, te napozva és koktélt szürcsölve nézed az egyre dagadó bankszámládat egy luxus hotel medencéje szélén. Persze, az elején egy kis pénzt azért bele kell fektetned, hogy megvedd például a csökkentett szénhidráttartalmú fogyókúrás csodaszereket, amiket majd később millió számra fogsz eladni a neten, de a siker már akkor is úton van! Ez a fajta álomvilág, amikor „bilibe lóg a kezed”, teljesen elferdíti azt a valóságot, hogy mennyire keményen kell azoknak dolgozniuk, akik vállalkozást indítanak. Arról pedig pláne nem szólnak, hogy mennyi kudarcból és nehézségből kell tanulniuk és fejlődniük, mielőtt hosszú évek után sikeresek lesznek. Ugyanúgy, mint a fogyókúrás termékeknél: ha valami túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, az valószínűleg nem igaz!
Hogyan tudod elkerülni, hogy ne ess a mérgező pozitivizmus csapdájába?
Az első lépés, amit tehetsz, ha egyszerűen elfogadod a tényt, hogy az emberek néha tényleg szenvednek és küszködnek különböző problémákkal, hogy az embereknek vannak sz@r napjaik, időszakaik. Az élet egy bizonyos pontján egyszer te is megtapasztalod az elutasítást, a félelmet, a bizonytalanságot, a dühöt, a gyászt, stb. Ahelyett viszont, hogy megpróbálod a szőnyeg alá söpörni ezeket az érzelmeket és tudomást sem venni róluk, próbáld meg inkább elfogadni őket. Engedd meg magadnak, hogy átéld és feldolgozd a negatív érzelmeket és tanulj belőlük.
Például amikor a munkahelyeden a főnököd (szerinted igazságtalanul) leb@sz, akkor ahelyett hogy azt mondogatod magadban, hogy “nyugodt vagyok, nyugodt vagyok”, vegyél három nagy lélegzetet, és nevezd meg amit érzel: “dühösnek érzem magam, mert úgy érzem igazságtalanul bántak velem”. Remek! Figyeld meg mi játszódik le a testedben és a gondolataidban és próbáld meg minél pontosabban megfogalmazni őket: “gyorsabban lélegzek és érzem a feszültéget az egész testemben”. Sokszor már ez az egyszerű gyakorlat is segít jobban megnyugodni, és ezen a ponton már lehet képes is leszel indulatok nélkül megbeszélni a szituációt a főnököddel. Ha valaki pedig nem képes erre, akkor a legcélszerűbb, ha szakemberhez fordul a problémái feldolgozásával, mintha folyamatos, de nem valós pozitív gondolkodással megpróbálja véka alá rejteni a gondokat, sikertelenül.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a különböző mindennapos technikák és eszközök, mint például a meditáció, a testmozgás, a „hálásnak lenni dolgokért” vagy egy illető erősségeire koncentrálni nem jó és felesleges. Viszont ezek a dolgok nem azért vannak, hogy arra használja őket bárki is, hogy eltolja magától a valós problémákat. Magyarul, amikor valaki rendszeresen sportol, mozog, meditál, imádkozik vagy bármiféle módon hálát ad bizonyos dolgokért, ezek az emberek általában jobban képesek feldolgozni az érzelmi problémákat, mint azok, akik egyáltalán nem végeznek ilyen típusú tevékenységet.
A pozitív gondolkodás egy fantasztikus és nagyon hatásos eszköz arra, hogy az ember bele merjen vágni dolgokba, vagy, hogy könnyebben szembenézzen az élet nehézségeivel. Erre szüksége is van mindenkinek! Amire viszont nincs szükségünk az az, hogy a kihívások és problémák elől a mérgező pozitivitás mögé bújjunk.
Forrás: https://blog.nasm.org/toxic-positivity